A Magyar Faluszövetség története, főbb jellemzői

 

 

A Magyar Faluszövetség az egyik legnagyobb múlttal rendelkező önkormányzati érdekvédelmi szervezet. Annak idején a szövetséget a kistelepülések elégedetlensége szülte.

 

Az akkori kormányzat törekvése az volt, hogy egyetlen érdekszövetség jöjjön létre, amely valamennyi szintű helyi tanácsot tömörít. A Faluszövetség megalakítását a kistelepüléseken élő értelmiségiek, pedagógusok, orvosok, népfront-vezetők és néhány tanácsi vezető kezdeményezte. A községekben falugyűléseken javasolták, szorgalmazták a községek önszerveződését. Elsők között választottak küldötteket Borsod-Abaúj, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Veszprém, Bács-Kiskun, Somogy és Zala megyékben. A Belügyminisztérium vezetői arról próbálták meggyőzni a szervező bizottságot, hogy a létrehozandó szövetség a tanácsi szövetségbe integrálódjon. Ezt a szervező bizottság nem fogadta el, az önálló szerveződés mellett döntöttünk.

 

1989. október 11-én a Hazafias Népfront akkori székházában, Budapesten, a Belgrád rakparton 136 település küldöttei megalakították a Magyar Faluszövetséget.

Elnöke Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője, alelnöke Becze Lajos, Tar község (Nógrád megye) küldötte lett. A 11 tagú elnökség irányította az érdekvédelmi munkát.

 

A Szövetség célja a falvak hátrányos helyzetének csökkentése, a kistelepülések érdekeinek képviselete a parlament, a kormány és a területi állami szervek előtt.

 

Az 1990-es önkormányzati választásokat követően a szövetség elnöke és elnöksége lemondott, az új elnök Becze Lajos, Tar község megválasztott polgármestere lett. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a küldöttközgyűlés, amelynek az Alapszabály szerint évente kell ülést tartani. Általában évenként kétszer ülésezik. A gyakorlati munka operatív végrehajtó szerve, testülete a 7 tagú elnökség. Az elnökség általában negyedévente ülésezik. A döntés-előkészítő tevékenységet az elnökség végzi.

 

Szövetségünk szakértői háttere a tagi önkormányzatok polgármestereiből, jegyzőiből, szakapparátusából tevődik össze, (orvosok, pedagógusok, mezőgazdasági, műszaki végzettségű polgármesterek, jogi végzettséggel rendelkező jegyzők).

 

A rendszerváltás óta az önkormányzati érdekérvényesítésben a tartalmas múlt gazdag tapasztalatokkal szolgált. A Szövetség vállalva annak minden hátrányát – de előnyét is kihasználva – a különböző politikai irányzatoktól, pártbefolyástól mindig távol tartotta magát. Csökkenteni akarja a települési esélykülönbségeket, lehetőséget biztosítva a falvak lakói számára egy igazságosabb társadalomalakításban való részvételhez.

 

Jogszabály-előkészítési, véleményezési feladatainknak javuló színvonalon eleget teszünk. A minisztériumok azonban nagyon kevés időt adnak a vélemények kialakítására, így arra nincs lehetőségünk, hogy a testületek alakítsák ki állásfoglalásaikat egy-egy jelentősebb törvénytervezettel kapcsolatban. Ezért a megküldött vélemény gyakran csak formális aktus. Kívánatosnak tartanánk, ha időnként a szövetségek is kezdeményeznék az önkormányzatok tevékenységét érintő törvények módosítását.

 

Kialakult kapcsolatrendszerünk az országos önkormányzati érdekszövetségekkel:

a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével,

a Községek, kistelepülések és kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével,

a Magyar Önkormányzatok Szövetségével,

a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével,

a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével, és

a Megyei Jogú Városok Szövetségével.

 

A minisztériumok közül főként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal és szerveivel alakult ki folyamatos együttműködés. Ezen túlmenően az Oktatási, valamint a Pénzügyminisztériummal rendszeres a munkakapcsolatunk, de valamennyi tárca vezetőivel partneri együttműködésben állunk.

 

Jelenleg közel 200 falusi önkormányzat tagja a szövetségnek. A közgyűlés legutóbbi ülésén, 2006 novemberében került sor a tisztújításra, amelyen a jelenlévők Becze Lajost a Faluszövetség tiszteletbeli elnökévé, Szabó Gellértet elnökké választották.

 

Szövetségünk legjelentősebb bevételi forrása a tagdíj, amely évi 10 Ft/lakos. Több olyan önkormányzat van, amelynek ez a viszonylag alacsony összeg megfizetése is gondot okoz. Kapunk még támogatást pénzintézetektől, vállalkozásoktól.

 

A Magyar Faluszövetség legfontosabb feladatának ma is az Alapszabályában megfogalmazott célkitűzések megvalósítását tartja. Az alapításkor megfogalmazott fő feladatok ma is időszerűek. Egyfajta kudarcként is éljük meg, hogy nem sikerült megállítani a falvakból a népesség elvándorlását, ez annak bizonyítéka, hogy a kistelepülési önkormányzatok szűkös anyagi forrásaiból eredően nem tudnak megfelelő életfeltételeket teremteni az ott élő embereknek. Egy, a közelmúltban készült szociológiai tanulmány megállapítja, hogy 1960-tól–2000-ig az 500 lelken aluli települések száma 600-ról közel 1100-ra emelkedett. Ezek olyan tények, amelyekbe nem lehet belenyugodni. Persze ahhoz, hogy a tendencia lelassuljon, és stabilizálódjon a falusi népesség, nem csak kistelepülési, önkormányzati és szövetségi erőfeszítésekre, hanem új és átgondoltabb vidékfejlesztési politikára, nagyobb kormányzati támogatásra van szükség. Munkahelyeket és infrastruktúrát kell teremteni a vidék „vidékein”.

 

A kistelepüléseknek a jövőben is meglesznek az elkülönült érdekei, amelyet markánsan meg kell jeleníteni, érvényesíteni. A Magyar Faluszövetség a hagyományos paraszti erkölcsrend értékeire alapozva, ennek az értékrendszernek a megjelenítőjeként igyekszik részt venni a magyar önkormányzatiság és a közigazgatás megújításában.