Elnöki bemutatkozás
Tanyasi gyerek vagyok. Szentkirályon, annak egyik tanyáján nőttem fel, Kecskemét mellett 20 km-re. Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban végeztem, majd Hódmezővásárhelyen, az Állattenyésztési Főiskolán szereztem állathigiénikus szak-üzemmérnöki oklevelet. Középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezem, ezen kívül a zenének és a zenélésnek elkötelezett híve vagyok: 24 éven keresztül énekeltem a Kecskeméti Pedagógus Énekkarban, 13 éven keresztül csellóztam. A feleségemmel, Erikával 1983-ban házasodtunk össze. Azóta Kecskeméten lakunk, gyermekünk nem született.

1990. óta vagyok Szentkirály polgármestere, pártnak nem voltam, és nem is szándékozom tagja lenni. Szentkirály közel kétezer lelkes település, lakóinak több mint 40%-a ma is tanyán él. Pártszervezet egyáltalán nem működik nálunk. 1990-ben a kislista állítása céljából alakuló MDF csoportnak voltam a jelöltje, 1994-től kezdve a helyi „Vágó János” Gazdakör jelölt, ennek a színeiben nyertem. Falunk meglehetősen egyszínű, a döntő többség a keresztény-konzervatív hagyományokat és szellemiséget éppen képviselő politikai szerveződéseket támogatta valamennyi választás alkalmával, beleértve ebbe a 2004. december 5-i népszavazást is. Elkötelezettje voltam, és akarok is maradni a közpolitizálásnak. Számomra ugyanolyan érték a baloldal részéről felmerült kezdeményezés, ha az a társadalom előre vitelét, a becsületnek és a paraszti tisztességnek az érvényesülését szolgálja. Ugyanígy értetlenkedve fogadom a jobb oldal részéről az ilyen kezdeményezésnek az elvetését.

Nem kívánom megújítani, új alapokra helyezni a Magyar Faluszövetséget, mint ahogy nem hiszek abban sem, hogy új Magyarországot kellene építeni. Ezt a Magyarországot, amit kaptunk, örököltünk, ezt kell építeni. Nem újjá, de folytatni azt, amit az elődeink évtizedeken keresztül verejtékes munkával végeztek.

Én a magyar falunak abban a szellemiségében hiszek és bízom, amely két Istvánhoz köthető. Az egyik Szent István, aki képes volt elérni azt, hogy 10 falu felépítsen egy templomot, a másik pedig Fekete István, aki Somogy-ország nagy szülöttjeként a szívemben eminens helyet foglal el, már ami a magyar falu, a magyar paraszti valóságnak a bemutatását és a képviseletét illeti. Úgy gondolom, hogy a pártorientációt illetően semlegesíteni, „falusiasítani” kellene a közéletünket, a hazai valósághoz és a becsülethez jobban igazodó politikát kellene meghonosítani e hazában. Nem tudok más országban gondolkodni, csak ebben az egyben. Nem tudom „projektként” tekinteni azt, ami a magyar társadalomnak az igazgatását, jobbítását illeti, hanem életcélként azon a falusi szinten, ahol vagyunk. A sikerorientált rövid-távú fellángolástól, amit bármelyik párt színében sokan művelnek, meglehetősen távol tartom magam. Nem négy években gondolkodom.

A magam eszközeivel a legkisebbeknek, a falvaknak a képviseletében, ha a hazai közéletbe ebből csak cseppeket is be tudok juttatni a Faluszövetség tagtelepüléseinek érdekét megjelenítve, nekem programnak ennyi elég. Nem a saját ambíciómból és karriertörekvésemből vállaltam a tisztséget, hanem azért, hogyha azok a gyökerek, amikből én eredeztetem magam, gyümölcsöt teremhetnek a magyar falu, a magyar vidék számára, akkor ezt a gyümölcsöt érleljük meg.